Magyarország Európa közepén a Közép-Duna medence alacsonyabb központi részén fekszik. Éghajlata ennek megfelelően a mérsékelt övekre jellemző.
Fővárosa: Budapest(bővebben a cikk végén) legmagassab pontja a Gellérthegy amely 235m-es.
(István király a Gellérthegyen) (Budapest)
Hazánk területe: 93.000 km2 Európának 1%-a. Kétharmad része 200m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb.
Lakkossága: 10.2millió, Európa lakosságának a 2%-a 118fő/km2. Területének több mint fele 54% szántóföld, közel 11%-a egyébb művelt terület, 10%-a legelő, 10%-a nem művelt terület, 15%-a erdő.
Közepe: Pusztavacs
Legmagasabb pontja:
Kékes 1014m
Legmélyebb pontja: Gyálarétnél 75.5m
Legnagyobb hosszúsága: Kelet-Nyugat irányban: Felsőszölnök-Tiszabecs kb. 530km
Legnagyobb szélessége: Észak-Dél irányban: Jósvafő-Kiszombor kb. 270km
Határának hossza: 2242 km és hét országgal: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovánia, Ausztria
(Magyarország
megyéi)
Magyarország megyéi és megyeszékhelyei:
Baranya Pécs
Bács-Kiskun Kecskemét
Békés Békéscsaba
Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc
Csongrád Szeged
Fejér Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron Győr
Hajdú-Bihar Debrecen
Heves Eger
Komárom-Esztergom Esztergom
Nógrád Salgótarján
Pest Budapest
Somogy Kaposvár
Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza
Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok
Tolna Szekszárd
Vas Szombathely
Veszprém Veszprém
Zala Zalaegerszeg
Megyei jogú városok: Valamennyi megyeszékhely, valamint Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron
Magyarország domborzati adatai és sajátossága:
Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő, jég, szél, víz stb.) kölcsönhatásának, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységek és szintkülönbségek alapján három térszintbe helyezhetjük:
1. Alföldek
2. Dombságok
3. Középhegységek
Alföldek: Tengerszint felett 0-200m közötti síkságok, amelyek főként az üledékgyűjő medencék feltöltődésével jöttek létre, vagy magasabb térszintek lepusztulásával jöttek létre. (Nagyalföld, Kisalföld)
Dombságok: Tengerszint feletti magasság 200-500m közötti magasságúak. Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával illetve alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával jöttek létre (Dunántúli dombság, Bakonyalja). Felszínükön főleg pannontengeri üledék, illetve negyedkori lösz, kavics, homok található.
Középhegységek: Tengerszint felett 500-1500m közötti magasságúak. Építőanyaga:ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Hazánk 68%-a alföldi jellegű síkság és kb. 1%-a tengerszint felett 500m-nél magasabb szintű.
Magyarország ősvízrajzi térképe, a folyók egykori ártere